A tobozmirigy funkciója a mai napig nem egyértelműen tisztázott tudományosan. A legvalószínűbb, hogy az egész szervezetre hatással van.

A tobozmirigy helye.

A tobozmirigy (glandula pinealis; corpus pineale) egy kis, kúp alakú képlet, amelyet a tobozmirigy szára (habenaula) a köztiagyhoz rögzít.

Hátrafelé nyúlik, így a középagy hátsó felszíne mögött fekszik. A tobozmirigy állományát a tokból beterjedő kötőszövetes sövények kisebb lebenykékre osztják fel.

A tobozmirigy kétféle sejtet tartalmaz a (pinealocytákat) és (neuroglia) sejteket. Elmeszesedett anyagból álló szemcsék, amit agyhomoknak (acervulus cerebri) neveznek, az életkorral fokozatosan szaporodnak fel a tobozmirigyben.

Idegsejteket nem tartalmaz, azonban a felső nyaki szimpatikus idegdúcokból adrenerg szimpatikus rostok lépnek be a mirigybe, és az erekhez és a pinealocytákhoz kapcsolódva futnak.

Működése

A tobozmirigy helye.

A tobozmirigy aktivitása napi cirkadián ritmust mutat, amelyet a fény befolyásol. A mirigyet a legaktívabbnak sötétben találták.

Bár a tobozmirigynek korábban nagyon kis jelentőséget tulajdonítottak, közben tisztázódott, hogy egy olyan fontos belső elválasztású mirigy, amely befolyásolni tudja az agyalapi mirigynek (hypophysis cerebri), a hasnyálmirigy Langerhans szigeteinek, a mellékpajzsmirigyeknek, a mellékveséknek, és az nemi mirigyeknek az aktivitását.

A tobozmirigy váladékainak hatása főleg gátló jellegű.
A (melatonin) (pigmentsejtek összehúzódását kiváltó hormon) és a termeléséhez szükséges enzymek magas koncentrációban vannak jelen a tobozmirigyben.

A tobozmirigy valószínűleg fontos szerepet játszik a reprodukciós működések szabályozásában.
Ha ez a mirigy hibásan működik, idő előtti nemi érettség alakulhat ki.

A melatonin

A tobozmirigy hormonja a melatonin. Ez a hormon a szervezetben triptofán néven jelenlévő aminosavból alakul (előbb 5-hidroxi triptaminná, majd melatoninná.) Patkányon pl. azt észlelték, hogy éjjel rendkívüli módon emelkedik a melatonin mennyiség, egy enzimaktivitás növekedése miatt. Nappal ennek pont az ellentéte zajlik le.

Az ingerek a szemből speciális agyi magvakon, majd egyfajta szimpatikus idegrostokon áthaladva érik el a tobozmirigyet, közvetítve hogy éppen milyen napszak van. Ezek az agyi magvak lennének testünk „valódi biológiai órájának” alapjai, egyben a tobozmirigy szabályozói.

A melatonin ismert hatásai

  • Egyaránt hat az agyra – és a „perifériás” szervekre is.
  • A melatonin állatokban legalábbis a nemi szerveket kissebbíti. Gátolja a prosztatában a tesztoszteron-szintézist. A serdülésben is szerepet játszhat: szintje mindkét nemben a serdülőkor végéig mérsékeltebb.
  • Befolyásolja az állatok párzási időszakát is: pl. az évszakonként váltakozóan párzó vagy hibernálódó hörcsögökben a melatonin termelése napi ritmus szerint változik. Feltehetően úgy hat az emberi serdülésre, hogy a serdülőkor kezdetén megváltozik a hipotalamusz érzékenysége a (szexuál)szteroidok iránt, és ebben az érzékenyítésben a melatonin is szerepet játszhat.
  • Kimutatták antioxidáns hatását is, könnyen áthatol a sejtmembránon, és az ún. vér-agy gáton.

Hogyan befolyásolja a melatonin az alvás/ébrenlét ciklusát?

Alvás.Működésének mélyreható vizsgálata során kiderült, hogy egy melatonin nevű hormont választ el, amely a véráramba kerül.

Normál körülmények között ennek szintje alacsony napközben, és éjszaka emelkedik meg, szintjének csúcsa pedig éjjel 3-4 óra körül van, majd fokozatosan csökken, ahogy közeledik az idő az ébredéshez.

A tobozmirigy és a melatonin termelése tehát erősen összefonódik az alvás/ébrenlét ciklusával, és az utóbbi években – gyakran megalapozatlanul – egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak neki.

Az kétségtelen, hogy a melatonin felelős a hosszú utazáskor megjelenő időeltolódás által okozott problémákért. Ekkor ugyanis az történik, hogy a melatonin termelésének megszokott ciklusa és az azt szabályozó sötétség-világosság ciklusa már nem lesz szinkronban, aminek eredménye pedig fáradtság és rossz közérzet lehet.

Az átálláshoz általában 5-6 napra van szükség. A melatonin közvetlenül a szervekre gyakorolt hatása ismeretlen. Az azonban mindenki előtt ismert, hogy a fáradtság hatással van kedélyállapotunkra és teljesítőképességünkre.

Harmadik szemünk − a tobozmirigy

Bindi.A homlok közepén kifejlődő harmadik szem a mitológiában és jónéhány kultúrában gyakran visszaköszönő téma. Őseink sejtettek valamit, vagy véletlen, hogy tényleg van egy mirigy az emberi koponyában, melynek ugyan az a szerepe, mint a szemeknek, vagyis a látószerv által felfogott ingerekre (azaz közvetetten fényre) reagál…

A hinduizmusban a harmadik szem motívuma megszokottnak számít, leggyakrabban egy a szemük fölé tett pötty alakjában hordják magukon az emberek, és Pottu-nak nevezik. Előfordulnak más elnevezések is, például Bindi, Tilakam vagy Tika. Ez a jelkép mára annyira elterjedt lett, hogy sokan divatból hordják. Kevésbé ismert azonban az, hogy ez a jógával és meditációval kialakuló harmadik szemet jelképezi. Egy tibeti legenda a harmadik szemet Shiva Istenhez köti: az ő homlokán jelent meg ez először egy lángnyelv formájában, mikor felesége azzal akarta megijeszteni, hogy meditációja közben eltakarta Shiva szemét kezeivel, egy pillanatra elrejtve így szeme elöl a külvilágot.

ismerteto.com