Október 19-én, vasárnap 139 500 kilométerre közelíti meg a Marsot egy üstökös – ez “űrbéli viszonylatban” igen kis távolságnak számít. Nem csoda, hogy minden Mars körül keringő műholdat ráállított az üstökös megfigyelésére a NASA, de még a vörös bolygó felszínén lévő két marsjárót is.

A C/2013 A1 jelzésű, egyébként Siding Spring névre keresztelt égitest a Naprendszer külső tartományából, az 50-100000 csillagászati egységnyire lévő, úgynevezett Oort-felhőből érkezik, ahol milliárdnyi üstökösmag kering. Ezek a jeges objektumok a 4,6 milliárd éve született Naprendszer “törmelékanyagai” – olvasható a NASA honlapján.

A NASA animációja az üstökös és a Mars találkozásáról

Az üstökös október 19-én közép-európai idő szerint 20 óra 27 perckor közelíti meg a legkisebb távolságra a Marsot, amikor a vörös bolygótól 139 500 kilométer választja el. Ez a Föld-Hold távolság fele, és alig egytizede annak a távolságnak, amelyre bolygónkat eddig az üstökösök megközelítették. Az égitest sebessége 56 kilométer másodpercenként.

Ha becsapódna, körülbelül 35 millió megatonna TNT-egyenértéknek megfelelő energia szabadulna fel, és az esemény alaposan átformálná a Mars légkörét, sőt részben a felszínét is – írja az Origo. Összehasonlításképpen: a Földön 65 millió éve becsapódott test – amely az élet 90 százalékát, közte a dinoszauruszokat is, eltörölte – 100 millió megatonna TNT-egyenértékű robbanást produkált.

A csillagászok számítása szerint a becsapódást biztosan megússza a Mars, de az üstökös rendkívül szoros közelsége így is hatással lesz rá, mert az egész bolygó belekerül az üstökös csóvájába. A gázból és porból álló csóva kölcsönhatásba lép majd a Mars légkörével.

A rendkívüli közelségnek leginkább a csillagászok örülhetnek: a megfigyelésre ez nagyon kedvező lehetőséget ad. “Kozmikus ajándék számunkra ez az üstökös, amely még sohasem járt a Naprendszer belső régióiban. Így friss adatokkal szolgál Naprendszerünk korai gyermekkoráról” – hangsúlyozta John Grunsfeld asztronauta, a NASA tudományos küldetések igazgatóságának vezetője.

A Siding Spring nagy portartalma mindazonáltal veszélyt jelent a vörös bolygó körül keringő amerikai űrszondák, a Mars Odyssey, a Mars Reconnaissance Orbiter, valamint a közelmúltban a NASA marsi “flottájához” csatlakozott légkörmegfigyelő MAVEN számára. Egy porban igen gazdag üstökösről van ugyanis szó, és ahogy az égitest közeledik a Naphoz, nő a gáz- és porkibocsátó aktivitása, sok meteoritikus anyag szóródik ki.

A legveszélyesebb időszak a legnagyobb közelség után másfél órával kezdődik és 20 percen át tart. A “randevúra” készülve a NASA ezért manővereket hajt végre az űrszondákkal, hogy elkerüljék a veszélyt. A Mars légköre, bár sokkal vékonyabb, mint a Földé, megvédi a két amerikai marsjárót, az Opportunity-t és a Curiosity-t a meteoritoktól.

A marsi légkör megfigyelése során vizsgálják az esetlegesen becsapódó meteoritok pályaívét, a semleges és töltött részecskék megoszlását, valamint azt, hogy miként hat az üstökös a légkör hőmérsékletére és a felhőkre. A földi telepítésű teleszkópok és csillagászati műholdak, beleértve a NASA ikonikus űrtávcsövét, a Hubble-t, szintén végeznek megfigyeléseket. A felvételeket és az adatokat a NASA folyamatosan frissülő honlapján követhetitek.

November 12-én pedig egy másik nagyon érdekes és fontos esemény lesz: a Rosetta űrszonda leszállóegysége fog landolni egy másik üstökös magján.

forrás: szeretlekmagyarorszag.hu