Kézilabda méretű, gömbölyű és erős illatával messziről “kikandikál” a többi gyümölcs közül. A sárgadinnyét azonban leggyakrabban nem az illata, hanem egzotikus, hűsítő íze teszi kedvelt csemegévé a nyári forróságban.

Ismerjük meg!

A sárgadinnye (Cucumis melo) egynyári növény, hajtásrendszere leginkább az uborkáéhoz hasonlít. Szára erősen bordázott és serteszőrökkel borított. A növény kabaktermését fogyasztjuk, amely leggyakrabban gömb, lapított gömb, ovális vagy tojásdad alakú, felszíne pedig bordázott és érdes. A termés héja befelé haladva fokozatosan gyümölcshússá válik, melynek legmélyén a növény magjai találhatók.

Az egyik legrégebben ismert kultúrnövényfaj. A sárgadinnyét már jóval az időszámítás kezdete előtt is termesztették, sőt nyomait egyiptomi sírokban is megtalálták. Konkrét származási helyét ennek ellenére homály fedi. Úgy vélik, hogy a sárgadinnye vagy Afrika trópusi-szubtrópusi sztyeppéiről vagy Ázsia területéről kezdte meg világhódító körútját. Termesztése később, a melegebb területeken mindenhol sikeres volt: Európában leginkább a Földközi-tenger medencéjében található országok (Spanyolország, Olaszország), míg az Atlanti óceán túlpartján, Dél-Amerika vált a sárgadinnye termelés centrumává.

Hazánkban is volt hagyománya a dinnyetermesztésnek, sőt az írásos emlékek arról is tanúskodnak, hogy a főúri kertek előszeretettel fogyasztott gyümölcse volt. Egyes tájegységeken kantalupként, egyszerű dinnyeként és cukordinnyeként emlegetik, ez utóbbi elnevezés, a német, “Zuckermelone” név tükörfordításából származik. Itthon elsősorban Heves, Pest, Szabolcs és Csongrád megyében foglalkoznak sárgadinnye-termesztéssel. A sárgadinnye fajtái között különbséget, általában a dinnye belső húsának színe alapján teszünk. Így létezik úgynevezett sárga húsú, amilyen például az Ezüstananász és a Tétényi csereshéjú, illetve zöld húsú fajta, mint a Magyar kincs, a Muskotály és a Topáz.

Miért jó?

A dinnyefélék, így a sárgadinnye legfontosabb összetevői is általában rostok, ásványi anyagok, vitaminok és nagy mennyiségű víz. Nem csoda hát, hogy a nyári, nagy hőségek idején, előszeretettel fogyasztjuk a hűsítő hatású gyümölcsöt, hiszen víztartalmával nagy százalékban pótolja szervezetünk elvesztett folyadékmennyiségét. A sárgadinnye gazdag ásványi anyagforrás; 100 gramm elfogyasztásával 3 mg karotinhoz juthatunk, de nem elhanyagolható a gyümölcs foszfor-, vas- és nátriumtartalma sem. Vitaminok közül elsősorban A-, B1-, B2 -és C-vitamin-tartalma jelentős, 100 grammban 0,04 mg B1-, 0,02 mg B2- és 35 mg C-vitamin található. Fontos megjegyezni, hogy a sárgadinnye energiatartalma igen csekély, mindössze 39 kcal, így egyszerre nagyobb mennyiség elfogyasztása sem hordozza magában a pluszkilók veszélyét, azonban magas szénhidrát-tartalma (9 mg 100 gramm gyümölcsben) miatt cukorbetegek számára csak kevés elfogyasztása ajánlott, a napi megengedett szénhidrátmennyiségen belül. Mindemellett magas rosttartalma segíti az emésztési folyamatokat, helyreállítja a bél- és gyomorműködést. A nagy mennyiségű karotinnak köszönhetően pedig, hatékonyan képes az immunrendszer ellenálló-képességét növelni a gyulladásokkal szemben.

Hogyan fogyasszuk?

A sárgadinnye esetében a fogyasztással kapcsolatos kihívások a megfelelően érett dinnye kiválasztásánál kezdődnek, amihez a legcélszerűbb megoldás az orrunkat követni. Az érett sárgadinnye ugyanis meglehetősen erős, édeskés illatot bocsát ki, ami megkönnyíti a vásárlók dolgát. A héj lemosása, a dinnye felvágása, majd a magok eltávolítása után a belső részt esszük meg. Érdemes mindössze fél órával az elfogyasztás előtt lehűteni, mert hosszabb hűtés esetén a gyümölcs húsa szívóssá válhat, emellett elveszítheti izét és kellemes illatát. Bár a sárgadinnyét elsősorban nyersen élvezzük, készíthetünk belőle lekvárt vagy bólét is, remek kiegészítője a gyümölcssalátáknak. Kiváló ízfokozó lehet húsok, sonkák, sajtok és szalámik mellett.
Tárolásakor érdemes figyelni arra, hogy a sárgadinnye rengeteg vizet tartalmaz, ezért igen érzékeny, és nagyon könnyen megromolhat. Az, hogy mennyi ideig őrzi meg az állagát, függ a gyümölcs érettségétől, illetve attól hogy milyen hőmérsékleten tartjuk el. A legcélszerűbb 7 és 10 ºC között tárolni, és ilyen körülmények között akár 3-5 napig is elállhat.

A tökéletes dinnye kiválasztásához érdemes az illatán kívül megvizsgálni a gyümölcs szárának környékét is. Ha az puha, szinte biztosak lehetünk benne, hogy a sárgadinnyénk már megfelelően érett. Az ezt követő tárolás és hűtés esetén, célszerű a gyümölcsöt nejlonzacskóba csomagolni, ugyanis intenzív illatát a zárt térben más élelmiszerek is könnyen átvehetik.
A sárgadinnyét fontos ásványi anyag- és vitamintartalma és jótékony élettani hatásai miatt ajánlatos beépíteni a napi étrendünkbe is. Fokozhatjuk a szervezet folyamataira gyakorolt pozitív hatását, ha a nyers dinnye mellett naponta rendszeresen elfogyasztunk néhány pohár kiadós dinnyeturmixot, illetve a gyümölcshúsból készített rostos dinnyelevet. A gyümölcsben felhalmozott karotin felszívódását minden esetben elősegíthetjük azzal, ha az elkészített dinnyeléhez egy kiskanál E-vitamin tartalmú búzacsíra-olajat keverünk.

Érdekesség

A sárgadinnye Amerikába Kolumbusz embereinek segítségével került, akik a különleges gyümölcsöt otthonról hozták magukkal, és miközben ették, a dinnyemagokat a földre szórták. Ezzel meghonosították a sárgadinnyét az Újvilágban is.
Érdekesség az is, hogy egyes ázsiai országokban, így Kínában is, a sárgadinnye magját is elrágcsálják. Mindez egy különleges teaszertartás keretein belül történik, ahol a dinnyemagot csemegeként szolgálják fel az ital mellé.
A sárgadinnyéből készült levesek, bólék és egzotikus fagylaltok tálalásához különleges esetekben nem használnak tányért, vagy kelyhet, hiszen ezt a funkciót a sárgadinnye héja is kiválóan betölti, amely így stílusos dekorációja egy nyári desszertnek.