Táplálkozásunk az ipari méretű élelmiszer-termelés következtében jobban megváltozott az utolsó 150 évben, mint azelőtt két évezred alatt. Többségünk szinte csak átalakított, feldolgozott, finomított, nagy ökolábnyomú élelmiszert fogyaszt. Hova vezet mindez? – erre keressük a választ a környezetvédelmi világnapon.

a a tapertek

Húskészítmények, tejtermékek, édességek, finomított lisztből készült pékáruk, majonéz, ketchup, chips, gyári befőttek, savanyúságok stb. – ezekből hiába eszünk eleget vagy a kelleténél többet, ha nem azt esszük, amire a szervezetünknek valóban szüksége lenne, annak hatása csak hiánybetegség és súlytöbblet lesz.

A szakemberek ezt hívják minőségi éhezésnek, ami mindannyiunkat érint: táplálkozásunk jobban megváltozott az utolsó 150 évben, mint azelőtt két évezred alatt. Evolúciós léptékben ez épp csak villanásnyi idő, ami aligha elég az alkalmazkodásra.

A környezetvédelmi világnap (június 5.) alkalmat ad arra, hogy végiggondoljuk, étkezési szokásaink környezeti és egészségi szempontból is fenntarthatatlanok. Túlsúlyban vezetünk Európában. Ideje más útra térni.

CSÖKKEN A TÁPÉRTÉK

A nagyüzemi mezőgazdaság, a túlhajszolt termelés pusztítja a talajt, ezért csak rendszeres és nagy mennyiségű műtrágyázással és növényvédő, rovarirtó szerekkel párosítva (és rengeteg vizet, energiát használva) tartható fenn gazdaságosan a termelés. Emiatt azonban fokozatosan csökken élelmiszereink tápértéke: például a gabona- és zöldségfélék 14-81%-át veszítették el ásványi- és nyomelem-tartalmuknak, a tej és a zöldségfélék vitamintartalma 40-95%-kal csökkent az 1970-es évek óta.

Márpedig többnyire ezek kerülnek az asztalunkra, sőt csökkent tápértékű terménnyel etetjük a haszonállatokat is. És ezekből a csökkent tápértékű alapanyagokból készülnek a kényelmünket szolgáló félkész és készételek is.

Fogynak is szépen – étrendünk jelenleg átlag 75%-ban előre feldolgozott félkész vagy készételből áll. Étrendünkben a feldolgozott húskészítmények (virsli, párizsi, száraz kolbász, sonka, bacon, pulyka nuggets, halrudacska stb.), a zsíros sajtok aránya is több a kelleténél. Tudta? Napi 50 g feldolgozott húsféle fogyasztása 19%-kal növeli a 2-es típusú cukorbetegség és 42%-kal az érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. Miért? Mert a hústermékekben általában túl sok a só és sokféle adalékanyagot is tartalmaznak. Bezzeg a sokféleképpen variálható, színpompás zöldségekből, gyümölcsökből, gabonafélékből az ajánlott mértéknél 15-25%-kal kevesebbet fogyasztunk.

A gyerekek is ezt látják, és a szülők, az otthoni minta hatására ők is ezt eszik, ezt szeretik. Gondoljunk csak a hazai konyhákból kiűzhetetlen vasárnapi húsleves, rántott hús, sült krumpli combóra, a virslis-ketchupos gyors vacsorákra, a „vega” rántott sajtra, a reggeli sonkás szendvicsre, a futtában bekapott sajtos-ketchupos pizzaszeletre. Egyhangú, túl gyakran fogyasztva nem épp egészséges, és mégis ezt esszük. És ennek az étrendnek az ökolábnyoma is nagy.

VAN MEGOLDÁS

Egyszerű – tartsunk 50 km-es diétát, vásároljunk helyi termelőtől, vagy ha van kertünk, termeljünk magunk, süssünk-főzzünk lehetőleg frissen szedett zöldségekből, gyümölcsökből, akár csalánból, pitypangból, tyúkhúrból vagy erdei szederből, nincs adalék: a házi koszt sokféle fűszerrel ízesíthető. A házi befőzést, aszalást is vegyük napirendre – tartósítók, egyéb adalékok, sőt cukor nélkül is eltehetünk télire sok mindent.

Ráadásul ez az étrend karcsúsít és szépít, pláne ha kicsit többet mozgunk, mint eddig – a változatos, friss alapanyagokból, idényterményekből összeállított étrendből kevesebb is elég.

Ilyenkor nyárelőn a legkönnyebb elkezdeni. Együtt a családdal vagy barátokkal igazán jó buli. Helyi termelői piacok, szedd magad akciók, kipróbálásra váró fantasztikus receptek, vakáció, napfény, nyár. Mi kell még?

A jutalom: jobb egészség, nagyobb teherbírás, kisebb ökolábnyom.

Forrás: utajovobe.hu

Nincsenek hozzászólások

Hagyj választ