Nehéz megjósolni, hogy miként folytatódnak az izlandi tektonikus események: továbbra is kiserejű hasadékvulkáni kitörésekre kell-e számítani, ami a valószínűbb forgatókönyv, vagy esetleg felébred a térségben lévő két nagy tűzhányó, a Bardarbunga és az Askja valamelyike – mondta Harangi Szabolcs, az ELTE kőzettan-geokémiai tanszéke, valamint az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport vezetője pénteken az MTI-nek.

    Ismertetése szerint augusztus 16-án kezdődött az az eseménysorozat, amely augusztus 29-én, helyi idő szerint éjfél után egy kis erejű, úgynevezett hasadékkitöréshez vezetett.
“Lemeztektonikai eseménysorozatról van sor, két nagy kőzetlemez, az észak-amerikai és az eurázsia kezdett távolodni egymástól. Ezen a határon zajlik a vulkánkitörés, hiszen ha két kőzetlemez egymáshoz képest elmozdul, repedések, hasadások képződnek, amelyekbe magma nyomul be” – magyarázta a vulkanológus, megjegyezve, hogy a hasadékok többsége a felszín alatt nyílt fel.
Mint Harangi Szabolcs kifejtette, az elmúlt bő másfél hétben a térségben közel 12 ezer földrengés volt. Kezdetben a földrengéseket Izland déli részén, a 400-600 méter vastagságú jégtakaróval borított Bardarbunga vulkán térségében regisztrálták, majd fokozatosan a lökések észak-északkelet felé vándoroltak, átterjedve egy másik, az Askja tűzhányóhoz kötődő hasadékrendszerre. Itt történt pénteken a hasadékvulkáni kitörés, amelynek során kis mennyiségű magma jutott a felszínre. Az adott területen 1797-ben már volt egy hasadékvulkáni kitörés.
“Nagy kérdés, hogy miképp folytatódnak az események” – fogalmazott a tudós, aki szerint hasadékos vulkánkitörésekre lehet számítani. Az ilyen események hosszú ideig, akár évekig is folytatódhatnak, a mostani jelenségektől valamivel északabbra kilenc éven át, 1975 és 1984 között zajlott egy hasonló hasadékvulkáni kitöréssorozat. A különbség, hogy a jelenleg érintett területen nagy vulkáni centrumok találhatók.
“Van két helyszín is, ahol, ha kis valószínűséggel, de bekövetkezhet olyan robbanásos kitörés, amely akár Európa légterét is veszélyeztetheti. Az Askja 1875-ben olyan nagy erejű robbanásos kitörést produkált, hogy a vulkáni hamu Észak-Európába is eljutott. A Bardarbunga térségében pedig folyamatosan 4-5-ös magnitúdójú rengések vannak, s kérdéses, hogy nem gyengül-e meg annyira a kőzettest, hogy a magma a felszínre jusson. Ha ez bekövetkezne, a magma felolvasztaná a 400-600 méter vastagságú jégtakarót és váratlan jeges-iszapos áradásokra lehet számítani. Amennyiben ez nem történik meg, és ez a forgatókönyv a valószínűbb, további, a maihoz hasonló hasadékos vulkánkitörések lehetnek a mostanitól valamivel talán kissé északabbra fekvő területeken. Ezek semmiféle veszélyt nem jelentenek Európára, a környezetre is csak akkor, ha nagyon nagy mennyiségű magma jutna a felszínre” – összegezte Harangi Szabolcs

MTI