A közönséges borostyán egész Európában és Ázsia mérsékelt égövi területein őshonos.Kedveli az árnyékos nyirkos területeket.Egyéb elterjedt megnevezései :repkény, barbanók, kerekrepkény,

Leírás: léggyökerekkel kapaszkodó örökzöld kúszócserje. Törzse a talajon kúszó, elágazó, legyökerező, vagy valamilyen támasztékra felkúszó, az idősebb példányokon léggyökerekkel sűrűn borított, a magasban nem támaszkodó, szabad ágakat fejleszt, ezeken hozza virágait és terméseit. Bőrnemű, örökzöld levelei szórt átellenes állásúak, szíves vállúak és tenyeresen 3-5 karéjra tagolódnak.  A fiatal levelek csillagszőrösek, később lekopaszodók, színi oldalukon fényes sötétzöldek, erezetük feltűnően világoszöld, fonákukon fakó zöldek.

A borostyán csak akkor virágzik, ha magasabb helyre tud felkapaszkodni és így elegendő napfényt kap. A virágzó szárakon sűrűn helyezkednek el a levelek valamint az oldalhajtások és a végeiken figyelhető meg a virág. A borostyán általában ősszel virágzik, zöldes-fehér vagy sárga virágaik ernyős virágzatot alkotnak. Gyakran még december végén is hoz virágokat, melyeknek nincs illata, de bőséges nektárforrást biztosítanak a méhek számára még késő ősszel is.

Bogyós gyümölcsei a tél végén érnek és az ember számára mérgezőek, de sok madárnak életmentő tápláléka a zord téli időben. Az érett bogyók fekete vagy sötétbíbor színűek, borsószem nagyságúak, és 2-5 magot tartalmaznak. Az ízük keserű és émelyítő, ha pedig szétmorzsoljuk őket fűszeres illatú, enyhén gyantás szag érezhető..A borostyánlevél elélhet akár 200–300 évig, de találtak 450 éves egyedeket is.

A borostyánlevél népszerűségét már Hippokrates, „a Medicin atyja” (460–375 Kr.e.) is elősegítette. Ugyan nem tudott a gyógyító hatóanyagról, inkább az istenekben és lelkekben hitt, akik a növényben élnek, és nekik tulajdonította a gyógyító erőt. Dioskurides (kb. 40–90 Kr.u.), katonaorvos Néró uralkodása alatt, majd ezer évvel később Hildegard von Bingen (1098–1179) nagyra értékelték a borostyánlevél gyógyító hatását. Hildegard még külsőleg ajánlotta, és ehhez az akkor időszerű magyarázatot adta: a betegség az emberből a növénybe vándorol át. Leonardo da Vinci (1452–1519) is ismerte a borostyánlevél gyógyító hatását. Beszámolt arról, hogy vaddisznók megbetegedés esetén borostyánlevél fogyasztásával kúrálták magukat.
A 16. században kezdték igazából alkalmazni a borostyánlevelet mint gyógyhatású szert a légutak gyulladása ellen, azonban csak a 19. században ment végbe az áttörés az egyszerű népi gyógyászatból, mint természetes alapú gyógyszer köhögés ellen. Ez egy véletlennek köszönhető, mint oly sok felfedezés a gyógyászatban. Egy orvosnak feltűnt, hogy egy bizonyos dél-franciaországi régióban a gyermekek ritkán szenvednek köhögéstől, és ezek a gyermekek a tejet borostyánfából készült csészéből itták. Arra következtetett, hogy a fában kell lennie egy olyan anyagnak, mely a köhögés ellen védelmet nyújt. Volt benne igazság, de ma már tudjuk, hogy a hatóanyagok főleg és nagyobb mennyiségben a levelekben találhatók.

Hatóanyagai közül fontosak a köptetőhatású szaponinok ,és a hánytató hatású emetin.A borostyánlevél kivonat hatékonyságát már a molekuláris biológia szintjén is bizonyították .A  kutatások szerint komplex hatását a ß2 adrenerg receptorok stimulációjával éri el .

 

A hagyományos népi gyógyászat

  •  hagyományos népi gyógyászatban a   borostyánt belsőleg máj, lép és epehólyag rendellenességek valamint a köszvény ízületi gyulladás reuma és a vérhas kezelésére használják.Külsőleg használják égési sebek, bőrkeményedés, cellulitis, gyulladások, idegfájdalmak, parazitás betegségek, fekélyek, reumatikus panaszok és visszérgyulladás esetén
  • A borostyánt napjainkban leginkább  a köhögés természetes kezelésére, légúti hurutok ,és krónikus bronchitiszek esetén . Angol borostyán  szaponinokat tartalmaz ,amelyek köptetó hatásúak ,és oldják a hörgők görcsét. .  A borostyánlevél extraktumot segít növelni oxigénellátást  a tüdőben, és  hatásos gyulladáscsökkentő bronchiális állapotok, például aszthma ,és hörghurut esetén.Kivonata vírusellenes ,gombaölő ,féreghajtó, és erős antioxidáns hatással rendelkezik.A népi gyógyászat mint borogatószert használja nyirokcsomó duzzanatokra, krónikus lábszárfekélyre,főzetét mint természetes kezelést rüh ,tetvek és leégés esetén.

Haználata:

teához : 1 púpozott teáskanálynyit 1/4 liter vízzel leforrázva 10 percig állni hagyjuk. Naponta háromszor

borogatáshoz: friss ,zúzott borostyánlevélból és lenmagból 1:3 arányban pépet készítünk

A gyógytea alkalmazása gyermeknél nem ajánlott ,mivel a szaponin mennyisége változó lehet a növényben ,emiatt hányást hányingert okozhat. Emetin tartalma miatt pedig terheseknek nem ajánlott mivel ez az alkaloid növelheti a méhösszehúzódásokat.A levél maga allergiás reakciókat okozhat.

A standardizált kivonatok biztonságosan alkalmazhatóak.

forrás: fitoterapeakalauz.hu