Évente 25 ezer ember hal meg Európában, a társadalmi kárt másfél milliárd euróra teszik. Külön fejezetet szentel az antibiotikum rezisztenciának az az összefoglaló, amely a Davosban 2013. január 23. és 27. között megrendezett Világgazdasági Fórum éves találkozójára készült el. A globális fenyegetésekről szóló dokumentum kiemeli: az antibiotikumok helytelen alkalmazása akár oda is elvezethet, hogy egyes bakteriális fertőzésekre a jövőben egészen egyszerűen nem lesz gyógyszer.

Több egyetem és magáncég közreműködésével készül el évről-évre a jövő fenyegetéseit feltérképező tanulmány. A dokumentum gazdasági, környezeti, geopolitikai, társadalmi és technológiai folyamatokat egyaránt vizsgál. A 2013-as davosi Világgazdasági Fórumra elkészült összefoglaló külön fejezetben részletezi azokat az egészségügyi kockázatokat, amelyek az emberek indokolatlan biztonságérzetére vezethetők vissza. Olyan tényezőket említ, mint az új élettudományi felfedezések előre nem látható következményei, a krónikus megbetegedések emelkedő száma, az új világjárványok kialakulásának esélye és az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok okozta veszély.

Az emberiség számára a különböző járványos megbetegedések folyamatos fenyegetést jelentenek – emeli ki a Világgazdasági Fórum számára készült összefoglaló. A globális járványügyi biztonság megteremtése érdekében tett lépéseknek köszönhetően a különböző járványok ma már sokkal kevesebb halálesetet okoznak. A korszerű gyógyszerek megjelenésével, a kutatások fejlődésével újabb és újabb betegségek kezelhetők. Vajon mindez elég okot ad-e arra, hogy abban bízzunk: a tudomány majd mindig megment minket? – teszi fel a kérdést a dokumentum.

Az elemzés szerint az emberek indokolatlan biztonságérzete szempontjából az antibiotikum rezisztencia jelenti a legnagyobb kockázatot. Az emberek többsége természetesnek veszi, hogy az antibiotikumok bármikor rendelkezésre állnak, amikor csak szükség van azokra. Csakhogy ez hamarosan a múlté lehet. Minden egyes antibiotikum adaggal erősebb lesz az a néhány baktérium, amelyik már ellenállóvá vált az adott szerrel szemben. Minél speciálisabb a kérdéses gyógyszer, annál hamarabb jelennek meg és szaporodnak az arra rezisztens baktériumok is – hangsúlyozza a tanulmány.

Annak ellenére, hogy napjainkban is számos új készítmény kifejlesztése van folyamatban, szakértők arra figyelmeztetnek, évtizedekkel vagyunk elmaradva a korábbi felfedezések ütemétől. Ennél is aggasztóbb, hogy bizonyos újonnan megjelent halálos baktériumok – a kialakult rezisztenciájuk miatt – sokszor már a legerősebb rendelkezésre álló antibiotikumokra (az ún. karbapenemekre) sem reagálnak. Ezeknek az új fertőzéseknek a halálozási aránya akár 50%-os lehet. Ráadásul kilátásban sincs olyan gyógyszerkutatás, ami erre megoldást adna. Mindez oda vezethet, hogy a jövőben a legáltalánosabb fertőző megbetegedésekre sem lesz gyógyszer.

Az antibiotikum rezisztencia a rossz közegészségügyi állapotok miatt éppen a legszegényebb országokban okozhatja a legnagyobb problémát. Érdemes megemlíteni azt a tényt is, hogy még a legfejlettebb országokban is alig akad olyan ember, akinek élete során ne lenne szüksége ilyen gyógyszerekre. Európában évente 25 ezer ember hal meg olyan kórházi fertőzés következtében, amit az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok okoznak. Az antibiotikum rezisztencia a kontinensen 600 millió kiesett munkanapért felelős, társadalmi kára pedig 1,5 milliárd euróra tehető.

Antibiotikumokra nem csak a klasszikus gyógyító tevékenységben van szükség. Fertőzések megelőzésére, szervátültetések során, a koraszülött-ellátásban ugyanúgy alkalmazzák a készítményeket, mint az állatgyógyászatban. Túlzott felhasználásuk oka egyfelől, hogy sokszor kifejezetten a betegek kérik meg orvosukat: írjanak fel nekik antibiotikumot. Az is előfordul, hogy maguk az orvosok próbálkoznak a különféle készítményekkel, abban bízva, hogy valamelyik használ majd. Emellett a világon sok olyan ország is van, ahol eleve nem szükséges orvosi rendelvény az antibiotikumok megvásárlásához. Így az „öngyógyító” betegek is kiveszik részüket a felelőtlen felhasználásból. Szintén tipikus probléma, hogy az orvos által felírt gyógyszer szedését a teljes kúra vége előtt abbahagyják, és az is, hogy az esetleges maradékkal egy később jelentkező megbetegedést próbálnak meg házilag gyógyítani. A szakértői anyag szerint további gondot jelent, hogy az állattartás során is indokolatlanul sok antibiotikumot használnak fel.

Eközben a gyártók számára nem feltétlenül éri meg újabb készítmények fejlesztésébe fogni, hiszen jövedelmezőbbek az olyan gyógyszerek, amelyeket rendszeresen kell szedni például magas vérnyomásra vagy cukorbetegség kezelésére. Az Európai Unió éppen ennek a problémának a leküzdésére indított el egy 2 milliárd eurós kezdeményezést. Emellett folyamatos ismeretterjesztésre is szükség van ahhoz, hogy az emberek tudják: a felelőtlen antibiotikum használat súlyos következményekhez vezet. Alapvető tudni például, hogy az influenza ellen hatástalanok az antibiotikumok. Fontos az is, hogy a bízzuk az orvosra a döntést, és ne kérjünk tőle „mindenáron” antibiotikumot. Tartsuk be az orvos által rendelt kúrát, a korábban fel nem használt készítményeket pedig vigyük vissza a gyógyszertárba és ne kezdjünk öngyógyításba a megmaradt antibiotikum beszedésével.

A Világgazdasági Fórum számára készült jelentés rámutat: csak nemzetközi összefogással oldható meg az antibiotikum rezisztens baktériumok világméretű terjedése – erre hívják fel a legmagasabb szintű döntéshozók figyelmét.

Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség

forrás: halas.net