A daganatos betegségek kialakulásának zöme nem kapcsolódik a környezethez vagy az életstílushoz – derült ki az amerikai John Hopkins Egyetem kutatóinak tanulmányából. A szakembereknek a Science folyóiratban publikált dolgozata szerint a daganatos betegségek nagy része biológiai balszerencse, semmint az egészségtelen életmód, vagy az öröklött genetikai hibák számlájára írható.

Bioss

A felfedezés azért számít forradalminak, mert az utóbbi időben számos szakember azzal indokolta a daganatos betegségek kialakulását, hogy az emberek nagy többsége helytelenül táplálkozik, nem végez elegendő mennyiségű testmozgást, és a szülőktől örökölt hibás gének is hozzájárulnak a betegség kialakulásához. Az újonnan publikált kutatás azonban ellentmond ezeknek a megállapításoknak, mivel szerinte a rákért az esetek zömében a véletlen, vagy balszerencse okolható, és nem a helytelen életstílus vagy a hibás gének.

A kutatók a szövetek regenerálódását vizsgálva jutottak új eredményekre. Szerintük a daganatok kétharmad részét a sejtosztódás során fellépő véletlen hibák okozzák, ami azt jelenti, hogy az ember nem lehet hatással ezekre a folyamatokra. A kutatók hangsúlyozták: ahhoz, hogy a szövet egészséges maradjon, minél több sejtnek kell osztódni, ám így a rák kialakulása is valószínűbb. További jelentős eredmény, hogy első alkalommal sikerült magyarázatot találni arra, hogy egyes rákfajták miért gyakoribbak. A publikáció szerint a végbélrák azért gyakoribb, mint például a vékonybélrák, mert a vastagbél sejtjei kétszer gyorsabban osztódnak, mint a bélrendszer felsőbb szakaszaiban található sejtek.

bio-labor

A szakember által vizsgált 31 ráktípusból csak 9 – köztük a tüdőrák – köthető az életmódhoz vagy a genetikai hibákhoz. A többi 22 – egyebek mellett a leukémia, a csontrák, a hasnyálmirigyrák, az agydaganat és a petefészekrák – elsősorban a véletlen következménye. A kutatók ugyanakkor nem foglalkoztak a mellrákkal és a prosztatarákkal, mivel nem tudták megbízhatóan meghatározni az őssejtosztódási arányokat. A szakemberek nyomatékosították, hogy mivel a legtöbb ráktípust lehetetlen életmódváltással vagy genetikai szűréssel megelőzni, így az egyetlen megoldást a diagnózis felállításának gyorsasága jelentheti, amely által a korai stádiumban lévő betegség még gyógyítható, vagy szinten tartható.

A tüdőrák és a dohányzás esetében az egészségtelen és a mozgásszegény életmód csak növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Bert Vogelstein, a kutatás vezetője szerint a dohányfüstnek kitett emberek hosszú életét sok esetben a jó géneknek tulajdonítják, pedig valójában arról van szó, hogy ezeknek az embereknek a többsége egyszerűen szerencsés.

Az egészséges táplálkozás, a testmozgás és a dohányzással való felhagyás ezért csökkentheti egyes rákfajták kialakulásának kockázatát. Az utrechti Hubrecht Intézet őssejt- és rákkutatója hangsúlyozta: az újonnan megjelent eredmények segíthetnek a rákos betegeknek abban, hogy tudatosítsák magukban, nem ők a hibásak a betegségükért. Hans Clevers szerint az átlagos rákbeteg egyszerűen balszerencsés.