A tavasz közeledtével éreznünk kellene, amint az ébredő természet feltölt energiával, mégis ezekben a kora tavaszi napokban sokan bágyadtak, aluszékonyak, az emberek fejfájásról, szédülésről, ingerlékenységről panaszkodnak.

A közeledő kikelet ellenére nyoma sincs a megújuló vállalkozó kedvnek, a végtagok ólomsúlyúak, a fej mintha vattával lenne kitömve, – egyszóval erőt vesz rajtunk a tavaszi fáradtság.

Minden kellemetlen tünete ellenére, a tavaszi fáradtság nem betegség, hanem a szervezet normális reakciója, amikor is a téli üzemmódról tavaszira vált át. Ez az átállás azonban tovább emészti a tél során egyébként is megcsappant energiatartalékainkat.

Hormonok és az életmód szerepe

A fáradtságérzet kialakulását elsősorban a hormonháztartásunkban lezajló folyamatok okozzák, mégpedig az „alvási hormon”, a melatonin, és a „boldogsághormon”, a szerotonin szintjének szezonális ingadozása.

Télen, amikor a nappalok rövidebbek, és kevesebb napfényhez jut a szervezet, fokozódik a melatonin-képződés, és ezzel együtt megnő az alvásigény. A tavasz közeledtével a napok hosszabbodásával több fény éri szervezetünket, csökken a melatonin produkció, és ez átmeneti zavart okoz az alvás-ébrenlét bioritmusában.

  A szerotonin képződését a fény fokozza. A tél hosszú szürkesége után jelentős szerotoninhiány alakul ki szervezetünkben, amely a tavaszi napsütés hatására, csak lassan és fokozatosan pótlódik. Az alacsony szerotoninszint depressziót, örömtelenséget okoz. A hormonok példáján láthatjuk, hogy a „téli időszámításra” beállított biológiai óránk csak nehézkesen képes átállni a tavaszi fényviszonyok diktálta gyorsabb ütemre. Ez igen fárasztó folyamat.

A tavaszi kimerültségért azonban nem csupán a hormonszintek változása a felelős, hanem a hideg hónapokban megszokott étrend is. A téli táplálkozás általában zsírban gazdag és kalóriadús, a nyárhoz viszonyítva kevesebb friss gyümölcsöt és zöldségfélét fogyasztunk, és így előbb utóbb ásványi só- és vitaminhiány alakul ki.

A tavaszi fáradtság jelentkezése azonban nem végzetszerű, némi életmód változtatással megelőzhetjük, legalábbis jelentősen mérsékelhetjük tüneteit.

Mozogjunk minél többet  a napfényes szabadban, friss levegőn

Sétáljunk, kocogjunk, fussunk, kerékpározzunk, ki-ki kedve, kora és vérmérséklete szerint. A rendszeres, képességeinkhez mért testmozgás nem csupán keringésünket, izmainkat, csontjainkat, immunrendszerünket erősíti, hanem a stresszválaszban részt vevő anyagok (noradrenalin, szerotonin) termelését is növeli. A testedzés során ópiátok (endorfin) is felszabadulnak, melyek jó közérzetet biztosítanak. Összességében, ezek a vegyületek enyhítik a depresszív tüneteket.

Változtassunk étkezési szokásainkon

Javasolt a napi többszöri, kisebb mennyiségű étkezés, így a szervezet energiaellátása egyenletes lesz, és a táplálék feldolgozása is kevesebb megterhelést jelent számára.

Fogyasszunk minél több gyümölcsöt, zöldségfélét, tejet és tejterméket. A bennük lévő vitaminok, ásványi sók, nyomelemek gazdagon pótolják mindazt, ami a télen elveszett. Különösen javasolt a joghúrt és a kefir, ezek könnyen emészthetők és nem okoznak étkezés utáni bágyadtságot. A tejsavó és író az idegrendszer számára (is) fontos anyagokat (triptofán, lecitin) tartalmaznak.

Vegyünk magunkhoz a megszokottnál még több folyadékot. Ismert tény hogy testtömegünk 60%-a víz, ez az érték természetesen életkortól, testalkattól függően némileg változó. Az élő rendszerek nedvei közül a legfontosabb oldószer a víz, és sejtjeinknek szüksége van erre az oldószerre, hogy segítségével az anyagcsere során képződött salakanyagot kiválaszthassák magukból.

A téli hónapokban jelentős mennyiségű hulladékanyag halmozódik fel a szervezetben, és ennek eltávolításához több folyadékra van szükség. Tanácsos naponta legalább 1,5-2 liternyit inni, ásványvíz, gyümölcs- és zöldséglé formájában. A reggeli váltózuhany felfrissít A meleg, bágyasztó kádfürdőzés helyett zuhanyozzunk.

A reggeli váltózuhany

segítségével egész nap frissek maradhatunk. Kezdjük a zuhanyzást először kellemes hőmérsékletű vízzel, majd hűtsük folyamatosan, és ezt megismételhetjük háromszor, ügyelve arra, hogy a zuhanyozást hideg vízzel fejezzük be. Ez az egyszerűen kivitelezhető otthoni szaunázás serkenti a vérkeringést, alaposan megmasszírozza izmainkat, felkelti életkedvünket.

A test mellett ápoljuk lelkünket is

Gondolkozzunk pozitívan, legyen bennünk erős a hit, és az elkötelezettség a Jó iránt. Ne keltsünk, de kerüljük a felesleges konfliktusokat, viszont vállaljuk fel bátran a megoldásra váró problémáinkat. Az igaz emberi kapcsolatok segítenek a feszültség oldásában. Legyünk együtt többet családtagjainkkal, barátainkkal, és merítsünk erőt a felőlük áradó szeretetből. Szánjunk több időt kedvenc hobbinkra. Olvassunk könyveket, hallgassunk zenét, – a művészet befogadása lélekgyógyító. Végezetül ne feledjük: az ember a természet része, annak törvényei ránk is vonatkoznak. Hamarosan tavaszodik. Álljunk át hát mihamarabb a tavaszi időszámításra, újuljunk meg testileg-lelkileg, ébredjünk együtt a tavasszal.

(WEBBeteg – Dr Nagy László infektológus)