Amiért évtizedeken át hiába harcoltak önkormányzatok és civil szervezetek, azt a világ egyik legbefolyásosabb óriáscége önhatalmúlag megcsinálta. Nem azért, mert annyira érzékenyek lennének a nemzeti kisebbségek jogaira, hanem mert – szemben a környező országok vezető politikusaival – a piacból élnek és nem idióták.

Aki magyar nyelvi beállítással a Google Térképre kattint mostanában, érdekes dolgot tapasztal: a környező országok magyarlakta települései az egész Kárpát-medencében magyarul jelennek meg. Nincs többé Rimavská Sobota, Târgu Mureș és Стара Моравица, csak Rimaszombat, Marosvásárhely és Bácskossuthfalva. A földrajzi nevek még a legtöbb helyen hiányoznak, de ne legyünk hamariak!

Az újításról a Közbeszéd blog számolt be kedden, hozzátéve: a Google nyelvi beállításoktól függően már eddig is egyre több tartalmat jelenített meg a felhasználó nyelvén, a levelező rendszer, a naptár és a dokumentumkezelő határoktól függetlenül “tudott” magyarul, és a környező országok nagyobb városaira is rá lehetett keresni magyar nyelven, de a legapróbb falvakat is felölelő teljes fordítás így is váratlan, ám annál kellemesebb meglepetés.

Főleg miután a kétnyelvűségért folytatott harc az egész Kárpát-medencében a múlt század végi viszonyokat tükrözi. A szomszédos államok az összes létező EU-irányelvre fittyet hányva hanyagolják, rosszabb esetben üldözik a jelentős magyar lakossággal bíró régiók kétnyelvűségét, amely megjelenik az ügyintézésben, a helységnévtáblákban, az oktatás és kultúra legkülönbözőbb szintjein.

Hogy Kárpát-medencei lakótársaink, a szlovákok, ukránok, románok és szerbek miért viszketnek annyira a nemzetiségi anyanyelvhasználat jogának biztosításától, az a történelmi frusztrációk ismeretében érthető. Annál kevésbé a magyar hozzáállás, amikor az ember egy 80 százalékosmagyar többségű városban beül egy magyar tulajdonú pizzázóba, és amikor a magyar pincértőlmagyar nyelvű étlapot kér, úgy néznek rá, mintha azt kérdezte volna, a tenger gyümölcseiben van-e grillezett cajun garnéla.

Szóval amit a szomszédos országok politikusai elszabotáltak, mi, magyarok pedig – leszámítva néhány lelkes fiatal civilt és aktivistát – eddig nagyvonalúan leszartunk, azt most egy multi saját költségen megcsinálta. Nem azért, mert annyira érzékenyek lennének a nemzeti kisebbségek jogaira, hanem mert a piacból élnek és nem idióták. A multikulturalizmusnak ugyanis nem csak identitásőrző szerepe, hanem konkrét gazdasági haszna is van, amit egyik oldalról sem használunk ki. A szomszédok szeparatizmust látnak benne, a külhoni magyarok pedig a bélyeget, ami ezért rájuk ragadhat.

Hogy van-e kiút ebből a bizalmatlansággal mérgezett, kollektív gazdasági önsorsrontásból, az majd kiderül. A Google mindenesetre most elkönyvelhet magának egy +1-et.

forrás