Fontos tudnunk, hogy a bor kedvező élettani hatásai csak és kizárólag kulturált, mérsékelt fogyasztás esetén érvényesülnek. Ha tehetjük, válasszunk tölgyfahordóban érlelt, száraz vörösbort, mivel a benne található fenolok és a különféle speciális anyagok a szervezetbe jutva az antioxidánsokhoz hasonlóan viselkednek, védik szervezetünket az érelmeszesedéstől és más megbetegedésektől egyaránt.

Hazánkban érrendszeri betegségek népbetegségnek számítanak. Míg Franciaország egyes területein, a hasonlóan magas zsír- és telítettzsírsav-bevitel ellenére, lényegesen alacsonyabb a szív-érrendszeri betegségek és halálozás aránya, mint más, azonos fejlettségű országban. Ez a jelenség a francia paradoxon. Erre a „szívbetegségeket megelőző hatásra” több feltételezett tényező között a mediterrán étrend és ezen belül a mérsékelt vörösborfogyasztás lehet az egyik magyarázat.

A bor és a szőlő egészségvédő hatása titkai

Ezért is került napjainkban a figyelem a borok egészségvédő hatása. A bor egészségre kifejtett jótékony hatását már az ókorban ismerték, a rómaiak, görögök orvosságként is használták, persze csak a megfelelő mennyiségben. A mértékkel fogyasztott bor kedvező élettani hatása nem az alkoholtartalmából, hanem egyéb alkotórészeiből ered. A víz mellett legnagyobb mennyiségben etil-alkoholt tartalmaznak. A cukrok közül a fruktóz és a glükóz van jelen. A cukortartalom alapján megkülönböztetünk száraz (4 g/l-nél kevesebb), félszáraz (4-12 g/l), félédes (15-50 g/l) és édes (50 g/l felett) borokat.

A szőlőben nagy mennyiségben találunk olyan anyagokat, amelyek jótékonyan hatnak szervezetünkre, sőt betegségektől óvhatnak meg minket. A magnézium segíti az izom- és szívműködést, a mangán a pajzsmirigy és az idegrendszer működésében, valamint a csontok anyagcseréjében játszik fontos szerepet.

Több összetevője jótékonyan hat az immunrendszerre, héjának ballasztanyag-tartalma segíti az emésztést, a bélműködést, magjának olaja csökkenti a vér koleszterinszintjét.

A savak – a borkő-, a citrom-, a borostyánkősav – segítik a gyomorban az emésztést, főként a keményítő és zsírtartalmú anyagokat bontják. PH értéke közel esik az emésztőnedvek savanyúságához, segíti a hasnyálmirigy működését is. Csersavtartalma – főleg a vörösborról lehet itt szó – mérsékli a felfokozódott bélműködést.

Fehér vagy vörös bor?

A különféle borok eltérő mennyiségben tartalmazhatják az élettanilag fontos anyagokat. Azt mondhatjuk, hogy jótékony hatású a borok káliumtartalma (literenként 1000-1800 mg), aminek hiánya szívritmuszavarokhoz, gyorsabb pulzushoz és ugyanakkor alacsonyabb vérnyomáshoz vezet. Kalcium- (80-130 mg) és magnéziumtartalma (50-150 mg) hasznos az ideg-, izom-túlérzékenység és csontritkulás esetén. A mangántartalom (4-10 mg) nélkülözhetetlen a vérképzéshez és az idegek anyagcseréjéhez. A cink (4-8,5 mg) a fehérjeszintézis és a vércukor mennyiségét szabályozó inzulintermelés szempontjából fontos. A vas (4-50 mg) a vérképzésben játszik szerepet.

A vitaminok közül C-vitamint és a B-vitaminokat tartalmaz jelentős mértékben. A borban jelenlévő antioxidánsok gátolják a káros LDL koleszterin kialakulását, ami az egyik okozója az érfalak károsodásának.A vörösborban található polifenolos vegyületek olyan kedvező szerkezeti és kémiai tulajdonságokkal rendelkeznek, melyek lehetővé teszik, hogy antioxidánsként viselkedjenek, melyek szerepet játszanak az E-vitamin regenerálásában is, mely az egyik leglényegesebb antioxidáns.

Népbetegségnek számító szív- és keringésrendszeri betegségek egyik kiváltó oka a vérerek falán való lerakódás, az érelmeszesedés kialakulása. Ezek a zsírtartalmú lerakódások később teljes érelzáródást okoznak, illetve agyvérzést is idézhetnek elő. Az étkezések alkalmával mértékletesen fogyasztott borok bizonyítottan segítik az emberi szervezetet ezen károsodások kialakulásának megelőzésében. A boreredetű fenolos vegyületek gátolják a vérrögök kialakulását, és fokozzák az értágító hatású nitrogén-oxid termelését. Több országban elvégzett vizsgálatok kimutatták, hogy azoknál, akik 1,5-3 dl vörösbort fogyasztottak el naponta, mintegy 50 százalékkal kisebb volt az esély a kardiovaszkuláris megbetegedés kialakulására és a várható élettartamuk átlagosan 10-12 évvel hosszabb volt, mint azoké, akik egyáltalán nem fogyasztottak alkoholt. Ezért a férfiaknál napi 2-3 dl, nőknél napi 1-2 dl vörösborfogyasztás egészséges felnőttek esetében orvosilag és társadalmilag is elfogadható.

A bor, mint antidepresszáns

Az újabb vizsgálatok a szerotonin jelenlétét is valószinűsítik a borokban. Ez a vegyület, mint közismert, antidepresszáns tulajdonságú és talán ennek is tulajdonítható a bor feszültségoldó hatása. Jóllehet sok bizonyíték támasztja alá a vörösborok kedvező élettani hatásával kapcsolatos elképzeléseket, a tartós alkoholfogyasztás az emberek egy részénél szívizomkárosodás kialakulásához, bizonyos daganatos és májbetegségek kockázatának fokozódásához vezethet. Mivel hazánkban az alkoholfogyasztás mértéke és a májzsugoros halálozások száma az elmúlt 30 évben aggasztó mértékben emelkedett, mindenképpen fel kell hívni a figyelmet a túlzott fogyasztás káros hatásaira. Ezért ne feledjük a legfontosabb a mértékletesség, hisz a régi bölcsesség szerint is az első pohár az egészségé, a második a jókedvé, a harmadik a gyalázaté.

Tölts egy pohárral, és relaxálj!

A bor azonban nem csupán élettani hatásai miatt ilyen közkedvelt ital. Nyugtat, oldja a stresszt. Egy zaklatott, fárasztó nap után, amikor az ember nem tud elaludni a sok fejében kavargó gondolattól, bizony nem érdemes altató után nyúlni. Elég elkortyolgatni egy pohárral, miközben gondolatainkat tudatosan kellemes dolgokra tereljük, például a családunkra, vagy egy hétvégére tervezett kirándulásra.

A mediterrán vidékek szülöttei el sem tudják képzelni az életüket bor nélkül úgy, mint mi sajnálatos módon az internet, vagy a mobiltelefonunk nélkül. A francia paradoxon természetesen nem csak a franciákra igaz, hanem minden hasonszőrű nemzet (olaszok, görögök, spanyolok, stb.) fiaira és lányaira, akik az egészséges életmódot sok más tekintetben is betartják:

1. Igyon bort mértékkel, de rendszeresen!
2. Csak olyasmit fogyasszon, amin látni, hogy a kertből, a szántóföldről, a szőlőből, az erdőből, vagy a tengerből származik!
3. Hetente legalább kétszer egyen tengeri halat, de naponta ötször fogyasszon gyümölcsöt, zöldséget, vagy salátát – ez legyen a főétel, a hús csak kiegészítés legyen!
4. Ne bánjon rosszul magával – az étele legyen mindig ízletes!
5. Használjon olíva- és repceolajat!
6. Egyen és igyon barátai és családja körében!
7. A munka legyen szórakoztató!
8. Aludja ki magát és sportoljon!
9. Maradjon mindig optimista: bízzon ebben a tízparancsolatban!
10. Igyon bort rendszeresen, de mértékkel!

forrás: bortura.com