Akármerre nézünk, mindenhonnan zúdul ránk a sok-sok információ, mit együnk, mit ne együnk, egyáltalán mitől leszünk vagy maradunk egészségesek. De tényleg: mitől is?

Fotó: freedigitalphotos.net/criminalatt

Nem telik el úgy nap, hogy ne jöjjön szembe velünk az interneten legalább egy, de inkább több olyan cikk, recept, tanulmány, vagy bármi, amiben arról van szó, hogy mit együnk vagy épp mit ne együnk, ha egészségesek, szépek, és természetesen örökké fiatalok szeretnénk maradni. Nyilván ezek némelyikének még tudományos alapja is van, ám nem árt, ha megnézzük, hogy egyes intelmeket milyen mértékben kell komolyan venni. És mi lehetne erre jobb tanulmányozási terep, mint maguk a dietetikusok? Lássuk, mik azok az ételek, amiket ők biztosan nem esznek, vagy legalábbis nem tömény mennyiségben!

1. Zsírmentes vagy csökkentett zsírtartalmú ételek

Amikor egy élelmiszerről azt mondják, ízletes, de nincs benne zsír, az nagyjából az a kategória, amire azt mondjuk: “étel, de minek?” Nézzük például a csökkentett zsírtartalmú mogyoróvajat, ami manapság Amerikán kívül is egyre népszerűbbé válik. Ha a gyártók kivonják a mogyoróvaj zsírtartalmát, azzal valójában a benne lévő természetes mogyorómennyiséget is csökkentik, noha ez egy egészséges zsírforrásnak számít. Aztán az így keletkezett hiányt némi cukorral pótolják, az ízhatás fenntartása érdekében.

Ha azt nézzük, hogy a zsír 9 kalóriát tartalmaz grammonként, míg vele szemben a cukor csupán négyet, ráadásul zsír sincs benne, akkor megállja a helyét az a kijelentés, hogy a light mogyoróvaj csökkentett zsír- és kalóriatartalmú is egyben. Ámde jó, ha tudja, hogy a megemelt cukor felelős lehet nemcsak a cukorbetegség kialakulásáért, de az inzulinrezisztencia megjelenéséért is, ami a diabétesz “előszobája”. Nem beszélve a bőr rohamos megereszkedéséről és ráncosodásáról.

Tehát mi a megoldás? Ha ragaszkodik a mogyoróvajhoz, akkor válassza a normál változatot, de a legjobb, ha eleve elkerüli ezt, és a maga természetes formájában ropogtasson igazi mogyorót, ebben egyszeresen telítetlen zsír található, ami a zsiradékok közül a legegészségesebb, viszont nem növeli sem a vércukorszintet, sem pedig az inzulintermelést nem befolyásolja.

Fotó: freedigitalphotos.net/dan

2. Egészségtelen táplálékkal etetett állatokból származó hús- és tejtermékek

Már jó ideje nem eszik vörös húst és lassan a fehérről is leszokik? A hal még belefér, mert az úgyis egészséges, és nincs baj a tojással és a tejjel sem? Nos, ne legyen annyira biztos benne, hogy mindent megtett az egészségéért. Ugyanis nemcsak az számít, hogy milyen típusú állati termékeket eszik, hanem az is, hogy azokat az állatokat életükben mivel etették. Egy a Nutrition Journal című szaklap által 2010-ben készült tanulmány szerint ugyanis abban a marhahúsban, amelynek eredeti birtokosa füvet evett, jóval magasabb volt az egészséges omega-3 zsírsav szintje és az A- és E-vitaminé is, mint a tápozott marhák húsában, miközben a zsír kevesebb volt. Nem beszélve arról, hogy vajon az állat kapott-e vagy sem antibiotikumot, az ugyanis az emberi szervezetbe jutva lassanként rezisztenssé, vagyis ellenállóvá tesz minket is az antibiotikumokkal szemben.

Megoldás? Nyugodtan lehet bármilyen húst és tejterméket enni – már amennyiben egyéb egészségügyi ok, például laktózintolerancia nem zárja ki -, csak jól fontolja meg, hol szerzi be. Az ökogazdaságokban tenyésztett állatok nagy valószínűséggel egészségesebbek, és szinte biztos, hogy kevesebb antibiotikum-rezisztens baktériumot tartalmaznak, mint a nagyipari tenyészetek állatai.

Fotó: freedigitalphotos.net/Apolonia

3. Jeges joghurt az önkiszolgálóból

Azzal mindenki tisztában van, hogy a fagylalt rengeteg cukrot és kalóriát tartalmaz, tehát ha egészséges desszertre vágyik, akkor jó, ha ezt elkerüli. Persze okos választásnak tűnik helyette jeges joghurtot venni – de tényleg egészségesebb is? Vagy csupán illúzió, amivel becsapjuk saját magunkat? Nos, rossz hírünk van: ha nem saját maga készíti el otthon a joghurtos fagyit, akkor bizony semmit nem tett az egészségéért, a gyorsbüfékben kapható joghurtos finomságokban ugyanis a normál joghurthoz képest magasabb mind a zsír-, mind a cukortartalom, és így a kalória is. És akkor még nem beszéltünk az extra feltétekről: a csokiöntetről, a cukorgolyókról, és megannyi ínycsiklandó finomságról.

Ha ráadásként mindezt nem egy felszolgáló adagolja a pohárba, hanem önkiszolgálóban lapátoljuk magunknak, még rosszabb a helyzet: még a dietetikusok is bedőltek a trükknek egy néhány évvel ezelőtti felmérésben, a szakértelmük dacára is jóval nagyobb adagokat szedtek maguknak, ha egy nagyobb tálkát kaptak vagy egy nagyobb kanalat.

A lényeg tehát a mennyiségen van, meg azon, hogy ne csapja be saját magát: egyen bátran fagyit, de mértékkel, és ne hitegesse magát azzal, hogy joghurtból több is belefér a keretbe.

Fotó: freedigitalphotos.net/blackstock

4. Rostos szeletkék

Persze, tudjuk, a rostok jók, a gyümölcsök jók, teljes kiőrlésű gabona, meg effélék, tehát az ezekből készült kis müzliszeletek, amit tízóraira vagy uzsonnára bekapunk, szintén csak jó lehet. Hisz a magas rosttartalmú étrend összefügg a vér alacsonyabb koleszterinszintjével, a megfelelő emésztéssel, a kevesebb székrekedéssel, mi több, még fogyni is lehet általa. Azt is tudjuk, hogy ha reggelire magas rosttartalmú ételt eszünk, akkor a nap további részében kevesebbet fogunk enni, mert kevésbé érezzük az éhséget.

De itt sem mindegy, hogy mit is vesz le a polcról. Számos gyártó ugyanis felismerte, hogy egyes ízeket az emberek jobban kedvelnek, és egyre többször fordul elő, hogy ezek a müzliszeletek nem mások, mint álruhás csokoládébombák. Szóval mielőtt legközelebb a kosarába pottyantja a kakaós vagy épp mogyorós szeletet, nézze csak meg az összetevőket. Ha olyanokat lát a felsorolás elején, hogy cukor, maltróz-dextróz szirup, méz, pálmamagolaj vagy fruktóz, akkor nem árt gyanakodni. Persze ezek az összetevők az egészségesebb változatokban is megtalálhatók, de minél hátrébb állnak a sorban, annál jobb – ugye azt már minden egészségtudatos vásárló tudja, hogy az összetevők az előfordulási arány szerint vannak feltüntetve a listában?

És hogy hogyan védhető ki ez az önbecsapás? Rém egyszerű: ne magas rosttartalmú müzliszeletet nassoljon a két főétkezés közt, hanem kapjon a kezébe egy almát. Az sem bonyolultabb, mint feltépni a müzliszelet csomagját, viszont ugyanúgy magas a rosttartalma, és cserébe sem extra cukrot, sem extra kalóriát nem tartalmaz.

Fotó: freedigitalphotos.net/phasinphoto

5. Különleges kávék

Az emberek jelentős része szereti egy csésze kávéval indítani a napját. Ez ráadásul egyre több tanulmány szerint nemcsak élvezeti szempontból hasznos, hanem azok a pozitív hatások miatt is, amelyeket egyre több egészségügyi felmérés tár fel. Mértékletes fogyasztás esetén például csökken a szívbetegség okozta halál kockázata, a stroke esélye, kisebb eséllyel alakul ki cukorbetegség és egyes fertőzésekkel szemben is ellenállóbbak leszünk. A baj akkor kezdődik, amikor elkezdünk a kávéhoz mindenféle extra összetevőt keverni, mint például magas zsírtartalmú tejszínt vagy cukrozott tejport.

Tudta például, hogy egy nagy adag ízesített latte (tejeskávé) akár 300 kalóriát is tartalmazhat, szemben az üres kávéval, ami mindössze 5 kalória, és még ha egy fél csésze sovány tejet keverünk hozzá, akkor is bőven 50 kalória alatt vagyunk? Ezek az úgynevezett “üres kalóriák”, amiket észrevétlenül veszünk magunkhoz, aztán meg csodálkozunk, hogy mitől leng ki egyre jobban a mérleg nyelve.

Ha tehát nem tud lemondani az ízesített kávéról, vagy egyszerűen képtelen csupaszon lehajtani a keserű feketét, akkor inkább válasszon sovány tejet, vagy ízesítse mandula- vagy szójatejjel, a cukros szirupot és a tejszínhabot pedig végképp felejtse el, helyette használjon egészséges édesítőszereket, mint például a sztívia.

forrás: ma.hu