Bhután Ázsia délkeleti részén fekvő ország; a Himalájától keletre helyezkedik el, területe kb. Magyarország felét teszi ki. Földünk egyik legelzártabb állama, mégis azt mondják, csak boldog, mosolygó és elégedett arcokat lehet ott látni. Hogy miért? Eláruljuk nektek.HaaValley


1. A spirituális és a materiális boldogságot két, egymással egyenértékű dologként kezelik.
Mi, a nyugati világ lakosai akkor vagyunk elégedettek, ha mindent meg tudunk venni magunknak, amit szeretnénk. Amint ez nem sikerül, elkezdünk stresszelni, idegesek és boldogtalanok leszünk. Bhután csak az utóbbi tíz évben engedte, hogy elragadja a globalizáció sodró hulláma, és az ország népe pontosan tudja, hogy az örömteli élet kulcsa az anyagi és a spirituális boldogság közötti egyensúly. Nem érdekli őket, ha nincs meg nekik a legújabb iPhone. Annak örülnek, amijük van – például az életnek.
2. Nem a bruttó hazai terméket mérik, hanem a bruttó nemzeti boldogságot. A világ többi országában használatos GDP-mérőszám (bruttó hazai termék) helyett Bhután megalkotta a bruttó nemzeti boldogság kifejezést. Ez négy pilléren nyugszik: fenntartható fejlődés, környezetvédelem, a kultúra megőrzése és felelős kormányzás. A fejlesztési projekteket, új törvényeket a Bruttó Nemzeti Boldogság Bizottsága hagyja jóvá. Ha úgy ítélik meg, hogy azok felborítják a vallási értékek, környezetvédelem, család, stb. egyensúlyát, a fejlesztéseket leállítják, illetve módosítják.

tales-from-frontier-bhutan-children_57265_600x450

 3. Nem érdekli őket a televízió, az internet, vagy a rádió. Tudjuk, hogy most magunk ellen beszélünk, de ami igaz, az igaz: ha túlságosan függünk a modern kor vívmányaitól, akkor előbb-utóbb elveszítjük saját magunkat, és érzelemmentes tucatemberré silányulunk. Tisztában vannak ezzel a bhutániak is, így képesek mértéket tartani mindenben, ami a technológiához kötődik és gyengítheti mélyen gyökerező értékeiket.

Az Origo szerint úgy gondolják, kicsiny méretük, csekély gazdasági erejük és a katonai erő hiánya okán a sajátos kultúrájuk az egyetlen tényező, amely identitásukat megőrizheti. Több mint ezer évig elképesztő elszigeteltségben éltek – az 1960-as évekig nem voltak aszfaltozott utak, elektromos és telefonhálózat, gépjárművek vagy postaszolgáltat sem. Az ország egyetlen országútján még ma is három napba telik eljutni az ország keleti végéből a nyugatiig, pedig légvonalban csak 250 kilométer a távolság. Mégsem bánkódik emiatt senki.

4. Az ország 50%-át nemzeti parkként, védett területként tartják számon. A bhutániak számára rendkívül fontos a természet – mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a mérhetetlen tisztelet, amivel körülveszik a rendkívül gazdag és színes állat- és növényvilágot. Bár a kormány arra törekszik, hogy Bhután minimum 60%-án érintetlen erdő maradjon, a jelenlegi arány ennél sokkal jobb, 72%. Nem csoda, hogy rengetegen utaznak el a Himalájánál “székelő” kis ékszerdobozba: ilyen egyetemes békét, szépséget és érintetlenséget nagyon kevés helyen lehet megtapasztalni.

Bhutan-Paro-TaktsangTaktshang kolostor és a gyönyörű táj

5. A legtöbbjük buddhista. A buddhizmus a világ egyik legnyugodtabb és legboldogabb vallása. Hívei hisznek az újjászületésben és a karmában; utóbbi szerint csak tőlünk függ, mi történik velünk: előző gondolataink és cselekedeteink váltak jelenlegi állapotunkká, és most, e pillanatban is jövőnk magjait ültetjük el. A bhutániak éppen ezért igyekeznek úgy élni, hogy sohase bánják meg tetteiket, hogy mindig képesek legyenek önzetlenül segíteni, megbocsátani: egyszóval, jó emberek szeretnének lenni.

6. A nép és az uralkodók között nincsen hatalmas, áthidalhatatlan távolság. Mikor az ország közkedvelt uralkodója, Dzsigme Szingje Vangcsuk (1972-től ült a trónon) 2006-ban lemondott a trónról fia, Dzsigme Keszar Namgjal Vangcsuk javára, Bhután királyságból demokratikus alkotmányos monarchiává vált. A nép azonban nagyon szerette uralkodóját, így nem örült a váltásnak – az idős király ezért meglátogatta az ország mind a 20 megyéjét, és személyesen magyarázta el a területi képviselőknek és alattvalóinak, hogy mi is az a demokrácia, és mik az előnyei. Tette ezt annak ellenére, hogy tudta: az új rendszerben papíron se neki, se a fiának nem lesz majd semmi hatalma.

Ennek ellenére a jelenlegi király is hihetetlenül népszerű az alattvalók között, minden tanácsát megfogadják, hallgatnak a szavára. Egy újságíró mesélte, hogy mikor Bhutánban járt, látott egy fiatal fiút, amint egy csapatnyi gyerekkel focizott. Később aztán kiderült, hogy a fiatal fiú nem volt más, mint Bhután királya, Dzsigme Keszar Namgjal Vangcsuk.

Bhutan's King Jigme Khesar Namgyel WangcA királyi pár

7. Rengeteget pihennek. Felmérések szerint a bhutániak legalább nyolc órát alszanak minden éjszaka, ami jóval több, mint amennyit sokunk megengedhet magának. Pontosan ismerik az alvás minden jótékony hatását, és tudatosan alakítják úgy a mindennapjaikat, hogy elég idő jusson a szunyókálásra. Nem véletlen, hogy hihetetlenül tettre készek és aktívak, legyen szó akár a saját, akár az országuk életének alakításáról.

8. Tisztább a levegő. Bár Bhután az elmúlt években jelentős változásokkal nézett szembe, hiszen rengeteg ház, középület és bank épült fel, ráadásul egyre több autó is jár az utakon, a természet érintetlensége és tisztasága nem sérült. Nincsenek gyárak vagy bármilyen más kémiai anyagot kibocsátó létesítmények, amik beszennyeznék a levegőt, vagy tönkretennék a vizek, a föld élővilágát. Ha itt beleszimatolunk a levegőbe, biztos, hogy szinte újjászületik a tüdőnk.

200544-3x2-940x627

Bhután értékeit még hosszan sorolhatnánk, de felesleges, mert annyira egyértelmű, hogy valóban egy boldog, kiegyensúlyozott ország. Talán ezért van az, hogy hiába tanulnak a bhutáni fiatalok külföldi egyetemeken, ismernek meg más országokat, szinte kivétel nélkül mind hazatérnek. Mert tudják, hogy ott igazán jó.

Forrás: lifehack.com/origo.hu